A kormánypárti többség mellett ellenzékiek voksaival fogadta el az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely – a bajai Till Tamás-gyilkosság közfelháborodást okozó jogvitája nyomán – egyértelművé teszi, hogy az emberölés minősített eseteinél akkor sincs elévülési idő, ha fiatalkorú az elkövető.
A módosítás a jövő évtől hatályos, hiszen a visszamenőleges jogalkotást az Alaptörvény tiltja.
A bíróság ezen túl súlyosbító körülménynek tekinti, ha a bűncselekmény nemi alapon történt.
A btk. módosítása azért volt sürgős a kormányfő számára, mert az előző, jobboldali kormány idején több, a korábbi Fico-kormányokhoz köthető politikus és gazdasági szereplő ellen indult eljárás, vannak, akiket el is ítéltek. Mindeközben közeleg az elnökválasztás is.
Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella régóta ígérgetett gyerekvédelmi intézkedéscsomagja a büntetési tételek szigorítására épül, de ez nem biztos, hogy sokat segít a gyerekek elleni szexuális bűncselekmények visszaszorítására. A Fülkében Lux Ágnes gyerekjogi szakértővel beszélgettünk.
Így módosítanák a büntető törvénykönyvet.
Az alaptörvény után beleírják a Büntető Törvénykönyvbe is, hogy nem lehet zaklatni a hivatalos személyeket munka után. A javaslatot kivételes eljárásban már pénteken meg is szavaznák.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a gyülekezési törvény módosításával az ellentüntetéseket is korlátozná a kormány. Egy éves szabadságvesztést kockáztat, aki egy gyűlést súlyosan megzavar.
De nem, nem úgy, ahogy például a Guardian arról első körben hírt adott. A szexhez továbbra sem kellene a két fél írásos megállapodása.
A büntető törvénykönyv módosítását kérik az Országgyűléstől.
Az igazságügyi miniszterhez fordul a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) az utólag elfogadott hálapénz jogbizonytalanságának rendezése érdekében – közölte a szervezet.
Folyamatosan szabja újra a hónapok óta tartó menekültellenes kampányát a Fidesz: azt követően, hogy a bevándorlók elleni általános uszítás után az embercsempészek kerültek a célkeresztbe, a kormány ezúttal a büntető törvénykönyv szigorításával csavar még egyet a témán.
Semmilyen statisztika nem támasztja alá, hogy az egyre szigorodó törvényeknek nincs elég visszatartó erejük. Sőt, a létező bűnözési statisztikák már a három csapás bevezetését sem indokolták. Minden elérhető adatot lekértünk és kigyűjtöttünk: a képből kirajzolódik, Orbán csak blöffölt, amikor azt sugallta, hogy időszerű elgondolkodni a halálbüntetés visszaállításán, hiszen nincs a kezében semmi.
Miközben az új Büntető törvénykönyv komoly szigort vezetett be az élet számos területén, a szexuális bűncselekményeket kifejezetten liberálisan kezeli, mindenképpen lazábban, mint az 1978-ban alkotott kódex. Összebújhatnak-e büntetlenül a tinik, kap-e védelmet, ha valakit a munkahelyén molesztál a főnöke, védi-e a gyerekeket a szexuális ragadozókkal szemben? – összegyűjtöttük, milyen változásokra számíthatunk ezen a téren is.
Megtorló nem lehet, szóbeli cselekmények ellen „nem vethető be” – mondta ki a Kúria a jogos védelemről az új szabályokról, melyek szakértők szerint időnként tragikus helyzetekhez vezethetnek.
